2010. június 14., hétfő

CSEKE GÁBOR. Steinbeck és a tenger

2004 márciusában a mexikói Monterey-

ből emlékex-

pedíció hajózott ki egy öreg halász-

hajó fedélzetén, neves tengerkutatókból és írókból álló társaság részvételével. A csapat azt tűzte maga elé, hogy tanulmányozza a Kaliforniai tenger faunáját annak az utazásnak a nyomán, amelyet 1940-ben John Steinbeck akkor még csak népszerű – azóta Nobel-díjas – író tett Edward F. Ricketts tengerbiológussal, akivel 1930-ban ismerkedett össze. Barátságuk szorossá vált, így az író az Érik a gyümölcs c. regényének sikere után Ricketts-szel tartott Mexikóba, hogy a tenger élővilágát tanulmányozzák.

Utazásuk nyomán Steinbeck megírta Sea of Cortez (Cortez tengere) c. munkáját, amely egyként szól az egzotikus faunáról, mind az író társadalomfilozófiájáról. Sajátos, mélyen elgondolkoztató útirajz ez a javából, amelyhez hasonlót Steinbeck még produkált az évtizedek során.

1960-ban például kutyája társaságában beutazta az Amerikai Egyesült Államok negyven államát, hogy keresztül-kasul feltérképezze az országot, amelyben élt. Két év múlva már piacon volt utazási naplója, a Csatangolások Charley-val Amerika nyomában (Travels with Charley in Search of America), amely a jelenkori Amerika-irodalomnak azóta is kulcsfontosságú darabja.

De fűződik a nevéhez orosz útinapló is, és kalandozásainak élményeit dolgozza fel A szeszélyes autóbusz (The Wayward Bus) c. regény, amely egy útján elakadt autóbusz utasain keresztül jeleníti meg a korabeli amerikai társadalom keresztmetszetét.

A Cortez tengere egy évvel a tengeri utazás után jelent meg, majd tíz év múlva újabb kiadást ért meg, amelyben Steinbeck egy pótfejezetet szentelt Ricketts emlékének. Könyve végén kifejti véleményét, miszerint “arra a következtetésre jutottunk, hogy minden tudományos expedíciót kétszer kellene megtenni. Egyszer, hogy hibákat kövessünk el, és másodszor, hogy helyrehozhassuk azokat." Csakhogy Ricketts örökre eltávozott, az író pedig egyedül már nem ismételte meg tengeri útját.

Amerikai tudósok és írók 2004-ben úgy döntöttek, megismétlik a Steinbeck-féle utat, de mellőzték a szardíniahalászok társaságát, akik viszont az 1940-es expedíció pikantériáját jelentették. William Gilly tengerbiológus, a montereyi egyetem professzora szállt tengerre Jon Christensen íróval a Gus D nevű, 12 méteres halászhajón, s dokumentumfilmest is maguk mellé vettek. Külön érdekesség, hogy a június közepéig tartó expedíció eseményeit menet közben végig lehetett követni az interneten is, külön honlapon, ahol képes útinaplóból értesülhettünk a fejleményekről. Céljuk az volt, hogy újraéljék a hajdani kalandot, illetve tudományosan ellenőrizzék, mennyit károsodott a tenger élővilága a turisták és a halászok miatt az eltelt 64 esztendő során.

Steinbeck és Ricketts nem véletlenül választottak márciusi indulást – s Gillyék ebben szolgaian lemásolták az egykori expedíciót -, mert abban a hónapban kevés a hal, és azt remélték, hogy könnyebben tudnak hajót bérelni. A Western Flyert, amivel útjukat végül is megtették, ugyancsak nehezen szerezték meg, mert nem vették komolyan vállalkozásukat a halászok, akiknek az igazi munkát a létfenntartást biztosító halászat jelentette. A hajó kapitányát is csak a fogás érdekelte, amikor útjuk során más halászhajókkal lépett rádiókapcsolatba. Ez olyan visszás helyzeteket eredményezett, hogy az expedíció utasai pontosan tájékozódhattak arról, hogy 400 kilométeres körzetben mennyi halat fogott ki egy-egy bárka, az viszont sokáig rejtve maradt előttük, hogy utazásuk idejére olyan sorsdöntő történések estek, minthogy Hitler megszállta Dániát, Norvégiát, eltűnt a Maginot-vonal, Franciaországot pedig lerohanták.

Indulásuk előtt 2004-ben William Gilly úgy nyilatkozott, hogy az ő útjuk nyitott marad a világ kortárs eseményei felé, ugyanakkor remélik, hogy “ újra felfedezzük, mi maradt épen, és mi veszett el. De főként azt reméljük, hogy újraéljük Steinbeck és Ricketts odüsszeiáját."

Utazásuk ma már csak emlék. És talán valahol már tervezgetik, már álmodják a következő refrént úgy, ahogy azt Steinbeck az utazások természetrajzában szerette volna meghonosítani.

Illusztráció: A Western Flyer

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése